Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében a magyar külkermérleg helyrebillenéséről volt szó. Egy év alatt ugyanis rekordmélységből rekordmagasságba jutott a hazai külkereskedelmi egyenleg, az okok pedig egyáltalán nem olyan egyértelműek, mint amit elsőre gondolnánk. A témáról Madár Istvánt, a Portfolio Makro rovatának vezetőelemzőjét kérdeztük. Adásunk második részében a vörös-tengeri helyzetről beszéltünk, a húszi lázadók által végrehajtott, kereskedelmi hajók elleni támadások ugyanis már látható károkat okoznak a nemzetközi kereskedelemben illetve a gazdaságban. Ezzel kapcsolatban Nagy Viktor, a Portfolio vezető részvényelemzője volt a vendégünk.
A külkereskedelmi mérlegünk egyetlen év alatt történelmi mélypontról történelmi csúcsra javult. Az óriási változás legfontosabb tényezőjének az energiaárak visszaesését szokták tekinteni. Vizsgálódásunk alapján azonban ez nem igaz: az egyensúlyjavulás ennél is fontosabb oka a recesszió.
Az energiaárak összeomlása miatt az importunk beszakadt, az exportunk pedig valamennyire tartja magát a kedvezőtlen külső környezetben és e kettő eredményeként 1,263 milliárd eurós külkereskedelmi mérleg többlet alakult ki Magyarországon idén szeptemberben – közölte ma reggel az előzetes adatot a KSH. Ez minden idők második legmagasabb havi külkereskedelmi mérleg többlete. Az export éves alapon euróban 5,1%-kal esett, az import az említett ok miatt 19,4%-kal zuhant.
Nincs vége a csalódáskeltő német adatközléseknek: az export augusztusban is visszaesett, és nagy az esélye, hogy Németország a harmadik negyedévben visszasüllyedt a recesszióba.
Júliusban 697 millió eurós többlet keletkezett a külkereskedelmi mérlegben, ezzel folytatódott a magyar gazdaság külső egyensúlyának energiaválság utáni gyors helyreállása.
Az előzetesen jelzett 8,3 milliárd euró helyett 8,6 milliárd euró volt a 2022-es külkereskedelmi hiány - derül ki a KSH ma közzétett jelentéséből.
Novemberről decemberre 3,3 milliárd euróval zuhant Magyarország importja, miközben az exporté csak 2,1 milliárd euróval csökkent és ez nagyban szerepet játszott abban, hogy a novemberi rendkívül magas, 1,4 milliárd eurós, külkereskedelmi deficitünk decemberben nagyot esett és már a normál időkre emlékeztető 155 millió eurós hiányt mutatott. Emiatt az éves deficitünk sem halmozódott tovább nagy ütemben, igaz a 8,3 milliárd eurós éves deficit az elmúlt két évtized messze legnagyobbját jelenti.
Novemberben az előzetes adatok szerint 1283 millió euró hiány halmozódott fel a magyar külkereskedelmi mérlegben. Ez minden idők harmadik legnagyobb áruforgalmi deficitje. Lehetett sejteni, hogy pocsék lesz a novemberi adat, hiszen a gázárak nyár végi, ősz eleji emelkedése az ősz végi importszámlákban éreztethette leginkább a hatását.
Az előzetesen közölt 1010 millió eurónál valamivel kisebb, 923 millió euró volt a külkereskedelmi mérleg októberi hiánya - közölte felülvizsgált adatát a KSH.
Szeptemberben az előzetes adatok alapján 653 millió euró hiány keletkezett a külkereskedelmi mérlegben, ezzel folytatódott a magyar gazdaság külső egyensúlyának dinamikus romlása. A tendencia mögött természetesen az energiaimportunk drasztikusan megugró értéke áll.
Júliusban az előzetes adatok szerint 1149 millió euró hiány keletkezett a külkereskedelmi mérlegben. Ebben az évszázadban még csak a közelében sem járt havi deficitadat ennek az értéknek, de szinte biztosan mondhatjuk, hogy még sosem volt példa Magyarország történetében ekkora hiányra.
Júniusban 471 millió euró volt a magyar külkereskedelmi hiány, az elmúlt 1 évben így majdnem 4 milliárd eurós deficitet mutat az egyenleg. A következő hónapokban nem várható javulás.
A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire adottnak tekintik, hogy a cserearány-veszteséggel együtt jár a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg romlása, ez azonban – különösen a romlás mértékét tekintve – egyáltalán nem magától értetődő. A cserearányromlás elsődlegesen nem a külkereskedelmi mérleget befolyásolja, hanem a megtermelt hazai jövedelem reálértékét (vásárlóerejét) csökkenti, így csak akkor okozhatja a külső egyenleg romlását, ha a gazdaság szereplői együttesen nem képesek – vagy a gazdaságpolitika nem engedi őket – alkalmazkodni a reáljövedelem-veszteséghez. 2022 első negyedében e veszteség a GDP volumenének az előző év azonos negyedévéhez viszonyított növekményének 85%-át vitte el, így a GDP 8,2%-os növekedéséhez képest mindössze 1,2%-kal nőtt a bruttó hazai reáljövedelem (real gross domestic income, RGDI), amely a megtermelt GDP cserearány-veszteséggel kiigazított mértékét, a GDP-volumen vásárlóerejének változását mutatja. Eközben a belföldi felhasználás volumene 11,5%-kal emelkedett, ami a GDP növekedéséhez képest eleve 3,3 százalékpontnyi túlkeresletet jelez, ha azonban az RGDI változásához viszonyítunk, 10,3 százalékpont a diszkrepancia. Ez nem csupán a tényleges túlkereslet mértékét mutatja, hanem azt is, hogy a gazdaság szereplőinek még csak esélyük sem lehetett az alkalmazkodásra: az árrögzítésekkel kombinált kormányzati keresletélénkítés jócskán rátett a külső egyensúlynak az árveszteségből eredő, többé-kevésbé elkerülhetetlen romlására. Előre tekintve pedig az a probléma, hogy a kormányzati intézkedésekkel megemelt belföldi felhasználás reálszintje a bruttó hazai reáljövedeleménél jóval magasabbra került. Ezért csak a termeléstől számottevően elmaradó belföldi felhasználás-változás akadályozhatja meg a külső egyensúly további romlását – változatlan cserearányokat feltételezve. Ez még inkább érvényes, ha tovább romlanak a cserearányok.
Márciusban az előzetes adatok szerint 503 millió eurós hiány keletkezett a külkereskedelmi mérlegben, ez 1,3 milliárd eurós romlás a tavaly márciusi pozícióhoz képest. Az első negyedévben így már 863 millió euró a deficit, ennél nagyobbat utoljára 2003-ban, közel húsz éve láttunk.
Szeptemberben az előzetes adatok szerint 1 millió eurós többlet keletkezett a külkereskedelmi mérlegben, ami gyakorlatilag nullszaldós eredményt jelent. Két durva hiányt hozó hónap után ez látszólag javulást jelent, de tudni kell, hogy szeptember szezonális okokból évek óta a legnagyobb többletet hozó hónapunk, tavaly például 1,1 milliárd eurós aktívumot regisztrált a KSH. A mai adat az utóbbi 15 év leggyengébb szeptemberi egyenlege.
Júliusban közel 200 millió eurós hiány keletkezett a magyar külkereskedelmi mérlegben. Utoljára tavaly áprilisban, a koronavírus-válság miatti leállás okozta exportsokknál láthattunk hiányt az áruforgalomban. Most összetettebb okok vezethettek a deficithez, az import növekedési üteme harmadik hónapja meghaladja az exportét.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Megnevezte a legfontosabb feltételt.
Nagyon veszélyes az egészségre, túl is lehet adagolni.
Összeszedtük, mit tehetünk a kockázatok elkerülése érdekében.
Folytatódhat az erősödés vagy jön a 400-as euró?
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
